Még akár négy-öt évig folytatható ez a gazdaságpolitika Magyarországon. Ilyen értelemben fenntartható, ami zajlik, ebben igaza van a kormánypropagandának, csak közben legyen világos, hogy a régiós versenyben nem tudtuk tartani a helyünket. G7 Beszélgetések.
Csehország, Szlovákia és Lengyelország lényegesen jobb eredményeket ért el az elmúlt nyolc évben, viszont a 15 európai magországhoz viszonyítva hazánk relatív helyzete javult – mondja a G7 Beszélgetésekben Surányi György közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi a déli országok alulteljesítésének köszönhető, ami sajnos azt is jelenti, hogyha már a jobban teljesítő Németországhoz vagy Ausztriához viszonyítunk, már semmiféle felzárkózást nem lehet kimutatni ebben az évtizedben.
A magyar gazdaság a valós teljesítőképessége felett nő, amit a jegybank extra alacsony kamatokkal és minden más eszközzel is támogat. Sőt, a költségvetés is túlköltekezik, ahelyett, hogy az előbb-utóbb érkező bajosabb időkre tartalékolna.
A béremelések meghaladják a termelékenységet, ami miatt a versenyképtelen cégek be fognak zárni, a jobbak viszont a meredeken dráguló munkaerő alkalmazása helyett technológiai fejlesztésekbe kezdhetnek. Végső soron ezzel a béremelkedések kényszerítik ki a termelékenység javulását, nem pedig fordítva.
Lehet csak 9 százalék szja-t fizetni, de akkor el kell fogadni a három hónapos kórházi várólistákat az ápolóhiány miatt.
A válság hatására a németek és a franciák belátták: az EU csak az egyre szorosabbra szőtt együttműködés mentén keveredhet ki az utóbbi fél évtized mély válságából. Erre nekünk is reagálnunk kell, választás előtt állunk. Ha kimaradunk az integráció belső köréből, annak lényegesen nagyobb lenne a politikai, társadalmi és gazdasági kockázata annál, amivel az euró bevezetése járna.
