Jönnek az új papírpénzek, ezeket kell tudni róluk.



A 2000 és az 5000 forintos címlet után az 1000 forintos címlet is új külsőt kap!
Már 2 éve zajlik az MNB bankjegy-megújítási programja, aminek első állomása a rózsaszínre cserélt 10 000 forintos bankjegy volt, majd ezt követte az új húszezres.
Idén március elején érkeznek az új 2000 és 5000 forintos bankók a készpénzforgalomba, a régiekkel pedig 2017. július 31-ig fizethetünk!


A Nemzeti Bank tanulmányából kiderül, hogy nyárvégén az 1000 forintos címletek cseréjét is elkezdik, de az új bankók csak 2018 elején kerülnek majd forgalomba, ha már az automatákat is felkészítették rá.
Az ezres lecserélése után már csak az 500 forintos maradt hátra, amire 2019-ig sort kerít a jegybank, ugyanis a tervek szerint attól az évtől kezdve már csak a megújult bankjegyek lehetnek forgalomban.

Forgalomban lévő címletek összefoglaló táblázata

Címlet

A címlet kibocsátásának időpontja

A címlet bevonásának időpontja

2001. február 1.

2017. december 31.

2009. április 15.

2017. december 31.

2015. szeptember 25.

újonnan kibocsátott címlet

1997. július 1.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

2008. szeptember 9.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

2014. szeptember 2.

újonnan kibocsátott címlet

1999. április 1.

2017. július 31.

2009. április 15.

2017. július 31.

2016. november 15.

újonnan kibocsátott címlet

1998. február 1.

2017. július 31.

2009. április 15.

2017. július 31.

2016. november 15.

újonnan kibocsátott címlet

2006. április 10.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

2009. április 15.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

1998. december 1.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

2001. február 1.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

2009. április 15.

a készpénzforgalomban használható, bevonásáról az MNB később ad tájékoztatást

Az MNB tervei szerint nyár végén következik a megújított 1000 forintos címlet rendeleti úton történő kibocsátása, de a bankjegyekkel majd csak a magas fokon automatizált készpénzforgalmi környezet felkészülését követően, jövőre találkozhatunk a vásárlásaink során.
Arról még nincs információ, hogy mikor jöhet az utolsó, vagyis az 500 forintos címletek cseréje, de a jegybank tervei szerint 2019-től már csak megújult bankjegyek lesznek forgalomban.

A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdte meg a forgalomban levő forintbankjegyek cseréjét, s képi megjelenését, valamint biztonsági elemeit tekintve megújított, korszerűbb bankjegyeket hoz forgalomba. A jegybank célja, hogy a kibocsátási program lezárultát követően ­– várhatóan 2019-től – már csak a „Megújul a forint” bankjegysorozat címletei maradjanak törvényes fizetőeszközként, így a régi, 1997-től kibocsátott bankjegyek fokozatosan bevonásra kerülnek.

A bankjegyek bevonása csak azt jelenti, hogy az adott bankjegycímlet elfogadása a készpénzforgalomban való fizetések során nem kötelező. A bevonás nem jár automatikus értékvesztéssel, mivel a bevonási határnapot követően a hitelintézetek és a posta három éven keresztül, területi korlátozás nélkül és díjmenetesen váltja át a bevont bankjegyeket törvényes fizetőeszközre. A bevont fizetőeszközök a jegybankban a bevonási határnaptól számított 20 éven keresztül – szintén korlátozások nélkül – átválthatók.

A BEVONT FORINTBANKJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN FELMERÜLŐ GYAKORI KÉRDÉSEK

1. Meddig és hol lehet majd beváltani a bevonási határnapot követően a régi forintbankjegyeket?
A hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek) pénztárai és a postahivatalok a régi forintbankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig díjmentesen átváltják törvényes fizetőeszközre. Fontos tudni azonban, hogy a díjmentes átváltási kötelezettség csak az adott, bevont bankjegy címletével megegyező törvényes fizetőeszközre való cseréjére vonatkozik, tehát például egy régi 20 000 forintos bankjegyet csak egy új 20 000 forintos bankjegyre lehet ingyenesen cserélni.

Amennyiben más címletben kéri a váltást az ügyfél, úgy az már címletváltásnak minősül, így a hitelintézet vagy posta a címletváltásért egyébként alkalmazott díjat számíthatja fel.Az átváltás a pénztárral rendelkező valamennyi hitelintézeti és postai fiókban kezdeményezhető. Az átváltás elvégzésének nem lehet feltétele, hogy az ügyfél az adott szolgáltatónál fizetési számlával rendelkezzen, illetve annak más szolgáltatását igénybe vegye. A bevont bankjegyek azonos címletű új bankjegyre történő átváltásánál a bevonástól számított 3 évig nincs mennyiségi korlát, azonban a kifizetés részletszabályait meghatározhatják a hitelintézetek és a posta az üzleti feltételeikben.

A 3 éves határidő letelte után a hitelintézet és a posta nem köteles a bevont bankjegyeket átváltani, azonban saját üzleti feltételeikben meghatározhatják az átváltás lehetőségét és feltételeit. A címletváltás és a forgalomból bevont fizetőeszközök átváltásának szabályait és feltételeit a 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet tartalmazza [melynek címletváltásra és átváltásra vonatkozó szabályait a 34/2014. (IX. 25.) MNB rendelet módosította], amely az MNB honlapján a Bankjegy és érme oldalon is elérhető.

A hitelintézetek és posta által biztosított 3 év letelte után sem szűnik meg a régi forintbankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásának lehetősége, ugyanis az MNB a bevont bankjegyeket a bevonási időpontot követően – Budapest V. kerület Kiss Ernő u. 1. szám alatti pénztárában – még 20 évig díjmentesen átváltja.

2. Miért különbözik az egyes bankjegyek bevonási gyakorlata, s a régi és új címletek párhuzamos forgalmazási ideje?
A jegybank az egyes régi bankjegycímletek bevonási határnapjának megállapítása során figyelembe veszi a megújított forintbankjegyek forgalomba áramlásának, valamint a korábbi bankjegycímletek bevonásának tapasztalatait. Az MNB mindezeket értékelve, valamint tekintetbe véve az egyes bankjegycímletek készpénzforgalomban játszott (pl. tranzakciós vagy megtakarítási) szerepét, továbbá az adott címlet arányát a forgalomban lévő bankjegyek között, határozza meg a párhuzamos forgalmazási időszak hosszát.

3. Egy tranzakció során hány darab bevont bankjegycímletet válthatok majd át és milyen feltételekkel? Alkalmazhatnak-e a hitelintézetek és a posta erre vonatkozó korlátozásokat?

A hitelintézetek és a posta a bevonástól számított 3 évig valamennyi pénztárral rendelkező fiókjukban mennyiségi korlátozás nélkül kötelesek a forgalomból bevont bankjegyeket díjmentesen átváltani. A díjmentes átváltási kötelezettség a forgalomból bevont bankjeggyel azonos címletű bankjegyre történő cserét jelenti. A gyakorlatban természetesen előfordulhat, hogy egyes hitelintézeti vagy postai fiókokban az aktuálisan rendelkezésre álló bankjegykészlet nem teszi lehetővé a díjmentes átváltás azonnali végrehajtását.

Ezért a gördülékeny ügyfélkiszolgálás és az átváltásokhoz szükséges készletmennyiség biztosítása érdekében a hitelintézetek és a posta – üzleti feltételeikben meghatározva – alkalmazhatnak olyan megoldásokat, mint például a nagyobb mennyiségű bankjegy átváltására vonatkozó igény előzetes bejelentése. A forgalomból bevont bankjegyek átváltásával kapcsolatos információkról a hitelintézeteknek és a postának a fiókokban jól látható helyen elhelyezett hirdetményben, valamint az internetes honlapjukon is tájékoztatniuk kell az ügyfeleket.

A hitelintézetnek és a postának az átváltásra hozott bankjegyekkel kapcsolatban felmerülő bűncselekmény, így például pénzmosás gyanúja esetén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell eljárniuk. A 3 éves határidő letelte után a hitelintézet és a posta nem köteles a bevont bankjegyeket beváltani, azonban saját üzleti feltételeikben biztosíthatja az átváltás lehetőségét, meghatározva annak feltételeit.

4. A bevont bankjegyeket csak azokban a hitelintézetekben válthatom majd át, amelynek már ügyfele is vagyok (pl. számlavezető bankban)?

A bevont bankjegyeket a bevonástól számított 3 évig bármelyik, pénztárral rendelkező hitelintézeti fiókban át lehet váltani. Ebben az időszakban a hitelintézetek és posta az átváltási kötelezettség teljesítését nála vezetett fizetési számla meglétéhez, illetve általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez nem kötheti.

5. Átválthatom-e a nálam levő régi forintbankjegyeket a bevonási határnap előtt is a hitelintézetekben és a postán?
Ezt az MNB nem szabályozza, hiszen a bevonási határnapig a régi forintbankjegyek törvényes fizetőeszközök, így azok a készpénzes fizetések alkalmával korlátlanul felhasználhatók. Ebből következően egy adott címlet új bankjegyeinek forgalomba kerülése és ugyanezen címlet régi bankjegyeinek bevonási határnapja közötti, úgynevezett párhuzamos forgalmazás időszakában a hitelintézetek és a posta saját üzletszabályzatuk alapján járhatnak el. Ilyen igény esetén célszerű mindenkinek a számlavezető hitelintézetéhez fordulni, vagy a lakóhelyéhez közel eső postahivatalban érdeklődni.

6. A jegybank pénztárában milyen feltételekkel és hány darab bevont bankjegyet válthatok át?
A bevont bankjegyek azonos címletű új forintbankjegyekre történő átváltásánál nincs mennyiségi korlát, azonban amennyiben a váltási igény nagy mennyiségű (1000 darabot meghaladó) bankjegyre vonatkozik, azt két nappal korábban be kell jelenteni a [email protected] e-mail címen vagy a +36-1-4282650-es telefonszámon. Az MNB a bevonás kihirdetésétől kezdődően a bevonási határnapot követően még 20 évig díjmentesen, mennyiségi korlátozás nélkül átváltja a forgalomból bevont bankjegyeket. Az MNB a régi forintbankjegyeket a Budapest V. kerület Kiss Ernő u. 1. szám alatti pénztárában nyitvatartási időben váltja át.

7. Jogszabályba ütközik-e a régi bankjegyekkel való fizetés a bevonási határnapot követően?
A forgalomból bevont bankjegyek a bevonás határnapján elvesztik törvényes fizetőeszköz jellegüket, így akkortól a készpénzes vásárlások során senki nem köteles elfogadni azokat. Ugyanakkor nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely bárki számára tiltaná, hogy a már bevont bankjegyeket fizetésül elfogadja. Így a vállalkozások – saját üzletpolitikájuknak megfelelően – szabadon dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól, ügyfeleiktől elfogadják-e a forgalomból bevont bankjegyeket.

8. Mit jelent az, hogy egy adott bankjegycímletet bevont a jegybank? Akkor már az értéke is elveszett?
Egy adott bankjegycímlet bevonása nem jelenti azt, hogy az értéke elveszne. A hitelintézetek pénztárai és a postahivatalok a régi bankjegyeket a bevonás napjától számított 3 évig, az MNB pedig 20 évig díjmentesen átváltják törvényes fizetőeszközre.

9. Visszautasíthatják-e a kiskereskedők a bevont bankjegyek elfogadását?
Igen, a bevonási határnaptól a régi bankjegyek már nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, így fizetésül nem kötelező elfogadni azokat. A kiskereskedők azonban önként dönthetnek úgy, hogy a bevonási határnapot követően is elfogadják a régi bankjegyeket.