Jelentősen javította 2017-es és 2018-as Magyarországra vonatkozó növekedési előrejelzését az Európai Bizottság legfrissebb elemzésében. A brüsszeli testület szerint az idei 3,5%-os bővülés után még jövőre is 3 százalék felett várható a növekedési ütem, amiben a költségvetési ösztönzésnek is komoly szerepe van.
A vártnál erőteljesebb növekedés az adósság gyorsabb csökkenésében is megmutatkozik, de még így sem lesz 71 százalék alatt a GDP-arányos adósságráta 2 éven belül.
A testület novemberben még 2,6, illetve 2,8 százalékos növekedést jósolt a következő 2 évre, ugyanakkor a 2016-os előrejelzését lerontotta a korábbi 2,1 százalékról 1,9 százalékra. Ez szerintük elsősorban annak volt köszönhető, hogy az év első 9 hónapjában 12,7%-kal estek vissza a beruházások, ami az új uniós költségvetési ciklussal függ össze. Ezt viszont részben ellensúlyozta a belső fogyasztás növekedése a béremelkedésnek és a foglalkoztatottság növekedésének köszönhetően.
A Bizottság kiemeli, hogy tavaly decemberben a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói szervezetekkel megállapodott a minimálbér jelentős emeléséről, valamint a járulékok csökkentéséről 2017-18-ban. Emellett szintén a tavalyi év végén döntött a kormány arról, hogy a társasági adót egységesen 9%-ra csökkentik. A brüsszeli testület szerint mindezeknek pozitív hatásuk lehet a növekedésre, hiszen a jelentős béremelések felpörgetik majd a fogyasztást, a társasági adó csökkentése pedig a vállalatok beruházásait ösztönözheti.
Mindezek eredményeként a Bizottság szerint a következő 2 évben is a háztartások fogyasztása húzza majd a növekedést, és ebben szerepe lehet annak is, hogy a fogyasztói bizalom a válság óta nem látott szinten van, és még további javulás is várható.
Az Európai Bizottság szerint a munkanélküliségi ráta az idén 4,8%-ra csökken majd, jövőre pedig tovább olvad 4,5%-ra. Korábban arra számítottak, hogy 3% környékére eshet a munkanélküliek aránya, a friss anyagban azonban azzal indokolják a vártnál magasabb munkanélküliséget, hogy bérnyomás van a gazdaságban, amit csak súlyosbít majd a minimálbér emelése. A béremelkedés arra ösztönözheti a cégeket, hogy a munkaerő egy részét beruházással pótolják, például növeljék az automatizációt vagy javítsák a hatékonyságot.
Az előrejelzés szerint a nominális béremelkedési ütem 8% körül lehet a következő 2 évben, és kiemelik, hogy ahogy a munkaerőhiány egyre inkább gátja lesz majd a termelésnek bizonyos szektorokban, úgy szülhet ez további bérnyomást a gazdaságban.
A testület közgazdászai szerint az infláció az idén átlagosan 2,4%-ra emelkedik majd a tavalyi 0,4%-ról, jövőre pedig meghaladja majd a jegybank 3%-os célját a pénzromlás üteme.
A növekedésben jelentős szerepe lehet a költségvetési lazításnak, a Bizottság azzal számol, hogy a 2016-os 1,8%-ról idén a GDP 2,4%-ára nő majd a deficit, majd 2018-ban még tovább romlik az egyenleg, és 2,5 százalékos lesz a hiány. Kiemelik, hogy a hiány növekedése jelentős részben annak köszönhető, hogy a friss uniós ciklus forrásainak felhasználásával párhuzamosan az ezekhez rendelt állami kiadások is növekedhetnek.
Emellett a kormány már döntött kiadásnövelő lépésekről és adócsökkentésekről is, melyek szintén rontják az egyenleget. Ugyanakkor a költségvetési elemzés kapcsán hangsúlyozzák, hogy rengeteg még a bizonytalanság, nem látni például az új lakástámogatási rendszer pontos hatásait a büdzsére nézve.
Nagyrészt a korábban vártnál jobb növekedési előrejelzés miatt a Bizottság szerint a lazább költségvetési politika ellenére is folytatódhat az adósságráta csökkenése. Így a GDP-arányos érték az idén 72,3%-ra, 2018-ban pedig 71,2%-ra csökkenhet tovább.
